Kevesen gondolkodnak el azon, mi is játszódik le az idegrendszerünkben akkor, ha szerelmesek vagyunk egészen addig, amíg az érzés nem válik fájdalmassá vagy kontrollálhatatlanná. Egy idegtudós személyes története azonban új megvilágításba helyezi a limerenciát, vagyis az intenzív, euforikus, gyakran viszonzatlan vagy tiltott fellángolás állapotát.
Dátum2026. január 31.
SzerzőKassai Eszter
A kutató hosszú, stabil házasság után, egy életközepi válság idején élte át újra a kamaszkori szerelmekhez hasonló, mindent elsöprő vonzalmat egy munkahelyi kolléganője iránt. Szerette volna megóvni a házasságát, érzelmeit azonban képtelen volt önmérséklettel leállítani. Ekkor döbbent rá arra, hogy a jelenség sok tekintetben hasonlít az addikcióhoz.
A vágy ugyanis nemcsak örömöt ad, hanem kényszerré is válhat.
Dorothy Tennov használta elsőként a limerencia fogalmát. A pszichológus szerint ez egy sajátos mentális állapot, melyet intenzív eufória, érzelmi hullámzás, túlzott izgalmi állapot és a másik személy iránti kényszeres vágy jellemez. A modern idegtudomány bebizonyította, hogy tulajdonképpen a jutalmazáshoz, a kötődéshez és az izgalomhoz kapcsolódó agyi rendszerek túlműködése hozza létre.
Ha a kapcsolat beteljesületlen marad, vagy bizonytalanság övezi, az agyi folyamatok tovább erősödhetnek, és a limerencia valódi függőséggé változhat át.
A kutató saját helyzetében a titkolózás helyett a nyílt párbeszéd hozta el az áttörést, azaz bevallotta feleségének az érzéseit, és közösen kezdtek dolgozni a probléma megoldásán. A gyógyulás nem volt egy gyors folyamat, ráadásul tudatos viselkedésváltoztatással is járt. A kutató kerülte a limerenciát kiváltó helyzeteket, félbeszakította a romantikus fantáziáit és
végül egy új, pozitív jövőkép festésével szerezte vissza az érzelmi egyensúlyát.
Tapasztalatait egy blogon kezdte megosztani, ahol rövid idő alatt egy egész közösség alakult ki. Több ezer ember számolt be a kutatónak hasonló élményekről, nem véletlenül. Egy felmérés szerint az emberek legalább ötven százaléka élt már át limerenciát, és ezen belül minden második eset komoly életminőség-romláshoz vezetett.
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy különösen azok érintettek ebben az állapotban, akik szorongó kötődési mintával rendelkeznek, hiszen ők azok, akik jobban félnek attól, hogy elhagyják őket és érzékenyebben reagálnak a bizonytalanságra.
Eddig mindig csak szereplőként találkoztam a magazinok világával, most viszont először a másik oldalról , főszerkesztőként is beleláthattam ebbe a folyamatba. Egyszerre volt izgalmas és kihívásokkal teli élmény. A lapszám fő tematikája a The Art of Balance, vagyis az egyensúly művészete. Sokan nap mint nap keressük azt az állapotot, amikor minden a helyén van, de azt hiszem, ezt tökéletesen elérni szinte lehetetlen. A magazin készítése során sok inspiráló nővel beszélgettem, és újra meg újra előkerült ez a kérdés: hogyan lehet egyensúlyt találni? Abban szinte mindannyian egyetértettek, hogy időt kell adnunk magunknak arra, hogy lelassítsunk, kicsit eltávolodjunk a zajtól, és más perspektívából nézzünk rá az életünkre. Az interjúk mellett rengeteg izgalmas és különleges anyag készült még ebbe a lapszámba az utazás, a divat, a gasztronómia és a kultúra világából, így nagyon büszke vagyok arra, amit közösen létrehoztunk.
